[ Pobierz całość w formacie PDF ]

meredt maga el�. K�zben �szre sem vette, hogy odalenn a t�ren egy
�r �llt meg, �s feln�zett az �p�letre. Megh�kkent, amikor felfedezte
Q
t az ablakban, �s a k�vetkezQ
pillanatban m�r futott is a sz�lloda
bej�rat�hoz.
Heinz volt az. Amikor elQ
zQ
este, csaknem �jf�lt�jban Hannover-
be �rkezett, m�r semmit sem tehetett, hogy kinyomozza, a v�rosban
van-e a feles�ge. Reggel elQ
bb az idegenrend�szet hivatal�ba sietett.
Ott azt a v�laszt kapta, hogy az elQ
zQ
napi bejelent�seket m�g nem
dolgozt�k fel, j�jj�n vissza k�sQ
bb.
Nyugtalanul rótta az utc�kat, �s valah�ny sz�lloda elQ
tt elment,
feln�zett r�, mintha a sok ablak m�g�tt kellene megkeresni a feles�-
g�t.
Amikor hirtelen megl�tta asszonya s�padt, szenvedQ
arc�t, elQ
sz�r
azt hitte, csak a k�pzelete j�tszik vele. Nem ismerte fel biztosan
Felizitast, de azt tudta, hogy annak a nQ
nek ott az ablakn�l ugyan-
olyan a hajsz�ne, frizur�ja, mint a feles�g��.
M�gis tettetett magabiztoss�ggal megk�rdezte a port�st:
 Melyik szob�ban lakik a feles�gem? Tegnap d�lut�n �rkezett.
 K�rem, hogy h�vj�k a h�lgyet?  k�rdezte hivatalos hangon a
port�s.
 Felizitas Frank asszony.
 ElsQ
emelet, kilences szoba.
Heinznek tork�ban dobogott a sz�ve. Felrohant a l�pcsQ
n. Az elsQ

emeleten meg�llt a kilences szoba elQ
tt, �s nyugalmat k�nyszer�tett
mag�ra. Azut�n kopogott.
Felizitas azt hitte, a szobal�ny k�r bebocs�t�st. Halk hangon ki-
szólt:
 Szabad.
Heinz m�lyet l�legezve lenyomta a kilincset, �s bel�pett.
Felizitas f�jdalomba s�ppedve v�rta, hogy a szobal�ny megszól�t-
sa. De hirtelen megr�zkódott. A nev�n szól�tott�k.
 Felizitas.
Remegve, halotthalv�nyan fordult h�tra. Heinz odal�pett hozz�,
ugyanolyan feld�ltan �s s�padtan.
 Felizitas!  ki�ltotta ism�t.
Az asszony f�jdalmasan felzokogott, �s sz�gyen�ben eltakarta az
arc�t.
De addigra az ura m�r ott volt mellette, a karj�ba kapta, �s szoro-
san mag�hoz �lelte.
 Felizitas, egyetlenem, mennyit szenvedt�l! Bocs�ss meg, hogy a
l�tszat alapj�n el�t�ltelek, hogy elrohantam tQ
led, �s magadra hagyta-
lak k�ts�gbees�sedben.
Ek�zben gyeng�den lefejtette asszonya kez�t az arc�ról, �s szeretQ

aggodalommal n�zett r�.
Felizitas feln�zett a f�rj�re, mintha fel sem fogn�, hogy az ura itt
van n�la, a karj�ban tartja, �s kedves szavakkal bec�zi.
 �n... bocs�ssak meg... neked? �, istenem, mit bocs�ssak meg
neked? Te nem v�tett�l ellenem, �n vagyok a v�tkes  suttogta f�j-
dalmasan.
Heinz gyeng�d csókkal z�rta le az ajk�t. Azt�n fell�legezve felel-
te:
 V�tkes? H�t nem te �rtad, hogy �rtatlan vagy? Most m�r min-
dent tudok, szeg�ny, dr�ga kis sz�vem. Any�d elmondott mindent.
Mennyit szenvedhett�l kegyes hazugs�god miatt, dr�ga Felizitasom!
Semmi olyat nem k�vett�l el, ami miatt sz�gyenkezned kellene. �n
viselkedtem eszelQ
sen, elvesztettem a józan �t�lQ
k�pess�gemet, ami-
kor azt mondtad, hogy hazudt�l nekem. Olyan kimondhatatlanul f�jt,
hogy �rny�k vet�lt tiszta l�nyedre, hogy egy pillanatra elvesztettem
az �nuralmamat. Bocs�ss meg!
Felizitas �gy n�zett r�, mint aki kegyelmet kapott, mint aki az �le-
t�t nyerte vissza. Azut�n lehunyta a szem�t, �tkarolta az ura nyak�t,
�s halkan, megr�zó Q
szintes�ggel �gy szólt:
 Tarts�l, fogj�l szorosan, egyetlenem! Attól f�lek, csak �lmodom,
hogy itt vagy, megbocs�tasz, �s szeretsz m�g.
Heinz m�lyen megrend�lve csókolta feles�ge szem�t, sz�j�t, �s
bec�zte �des, gyeng�d szavakkal. Felizitas �h�tatos boldogs�ggal
hallgatta, �s megborzongva jelentette ki:
 Keserq
bb volt a hal�ln�l, hogy el kellett hagynom t�ged.
Az ura gyeng�den megcirógatta a haj�t.
 T�ls�gosan szeretj�k egym�st ahhoz, hogy f�jdalom n�lk�l el-
v�lhatn�nk, m�g ha v�tkesnek tal�ltalak is volna. Ezt �reztem, ami-
kor bel�ptem az �res h�zunkba, ahol t�ged m�r nem tal�ltalak. Azt
k�v�nom, soha t�bb� ne kelljen ilyen le�rhatatlan k�nt �t�lnem.
Felizitas boldogan simult hozz�.
 Nem b�nom ezeknek a neh�z ór�knak a k�nj�t, mert v�gre eltq
nt
kettQ
nk k�z�l a hazugs�g, amely olyan kimondhatatlanul gy�t�rt.
Csak most lett t�k�letes a boldogs�gom.
M�lyen egym�s szem�be n�ztek.
 T�bb� ne �lljon semmi k�z�nk, �des Felizitasom!
Ezut�n a fiatalasszony r�szletesebben, mint az anyja, elmes�lte a [ Pobierz całość w formacie PDF ]